Szimpatikussá, vonzóvá, pozitív hőssé teszik ellenfelei is. A történet negatív figuráinak magatartása, cselekedetei jóval erkölcstelenebbek, aljasabbak, mint Timáré. Csakhogy ellenfeleinek nincs bűntudata, lelkifurdalása. Brazovics Athanáz vagy Krisztyán Tódor aljassága, gonoszsága tudatos, ők alkalmazkodtak a világ törvényeihez, a pénz uralmához. Jókai pesszimizmusának oka a pénz emberekre gyakorolt hatalma. Miként a XIX. század számos írójának – pl. Balzac, Thackeray, Dickens – műveiben is ez az alapmotívum. A modern világ, a kapitalizmus riasztó ellentmondása a jóléthez, gazdagsághoz tapadó bűn. Az "új világ" talán túlzottan leegyszerűsített törvényét – a vagyon és bűn kapcsolatát – Krisztyán fogalmazza meg a történet tragikus tetőpontján (lásd Timár és Krisztyán jelenete a balatoni villában). Érdekes párhuzama ez Jókai művének Balzac Goriot apó című regényével, melyben szintén egy alvilági figura, Vautrin fejtegeti hasonló nézeteit. Timár gyötrődésének magyarázata az is, hogy úgy érzi, hiába nem önző, hiába akarja vagyonát nemes célokra fordítani, hiába segít másokon, ezeknek értékét, helyességét megkérdőjelezi, hamissá teszi eredetük.
a végén E/1 re változik. Nyelvezet választékos gazdag szókincs kötetlen stílus
Beküldte: Csatlós Bence I. A romantika – IX. században alakult ki. – Fő jegyei: – Nemzeti múlt, hagyományok tisztelete, ebből kifolyólag jellemző rá a népiesség. Az érzelmek előtérbe kerülnek. A fantázia világa a mese, a mesés történetek hangsúlyossá válnak. Így a valóságból való elvágyódás, és a valóságtól való dolog kerülnek középpontba. II. Jókai Mór I. Szerző: 1825-1904-ig élt – Komáromban született, apja Jókay József nemesi ügyvéd volt – '48 egyik főszereplője, 12 pont megírásában segédkezet a "világosi fegyverletételnél" összeroppant. Felesége Laborfalvy Róza a kor ünnepelt színésznője volt. – Utolsó éveiben főleg kalandos regényeket írt, célja a szórakoztatás volt. II. Munkássága: Regényeket írt, mint például Az aranyember, A kőszívűember fiai, Fekete gyémántok. III. Az aranyember Szereplők, és helyszínek: A mű szereplőit három helyszín köré tudjuk csoportosítani. – Szent Borbála hajó: Tímár Mihály, Aki Csorbadzsi, és Tímea. – Brazovics ház: Brazovics Athanáz, Athalie, Zoffia asszony, Kacsuka – Senki szigete: Noémi, Teréza mama, Krisztyán Tódor.
Kacsuka és Tímea nem volt boldog egymás mellet. Tímár Mihály viszont a Senki szigetén élt, és családot alapított. III. Elemzés: A mű fő ellentétei, kérdései a, A hűség, és szerelem: Az ideális kapcsolatban mindkettő jelen van, ebben a műben azonban nem így volt. Mihály szerelmes volt Tímeába, viszont nem volt hűséges, kijárt a Senki szigetére Noémihez. Tímea viszont nem volt szerelmes, de hűséges volt végig. b, Pénz, és boldogság. Tímár Mihály gazdaggá vált, de nem volt boldog az előkelők körében csak a Senki szigetén, ahol nem volt értéke a pénznek. c, Város – sziget. Az előző kérdés körhöz kapcsolták, hiszen T. Mihály számára a Senki szigetén jelentette a nyugalmat, és az igazi boldogságot. Szorongatott helyzetből egy véletlen folyton tudott kilépni a városból a szigeten. d, T. Mihály vívódása. T. Mihálynak lelkiismeret furdalása volt. A mű elején becsületes ember, ám a vagyon megingatja, azzal nyugtatgatja magát, hogy ha oda adja Tímeának a kincset, akkor a lány abból nem lát semmit, mert Brazovics elvenné tőle.
Timár fejlődő hős, a társadalmi érvényesülésért mindenre képes, tehetséges karrieristából fokozatosan válik az üzleti világtól, a vagyontól, majd a társadalomtól is elidegenedő emberré. A különleges lélektani helyzetet nemcsak szerelmei, érzelmei okozzák, hanem az az ellentmondás, mely társadalmi sikerei és személyes vágyai között feszül. Személyes boldogságát a világ számára nem létező Senki szigetén találja meg. Timár az ókori mítosz hősének, Midász királynak modern kori alteregója. Timár "szamárfüle" becstelensége, meggazdagodásának erkölcstelen kezdete (a katonáknak eladott, elázott gabonából készült kenyér; telekspekuláció; Timéa vagyonának eltitkolása – Timár szerint ellopása). Hiába lesz később sikeres, hiába sok jó cselekedete, önzetlensége, nagyvonalúsága, gondoskodása, hiába kétségbeesett küzdelme a sikertelenségért, a bukásért, eredendő bűne alól nincs megváltás. Mivel képtelen a cselekvésre, sodródik, menekül, gyötrődik, kettős életet él. Mégsem negatív hős, hiszen küzdelmei, szenvedése emberivé teszik, problémái átélhetőek, érthetőek.
Ugyan akkor végig tolvajnak érzi magát, hiszen mindenkitől lopott valamit. – Tímeától a kincset – Athalitől Kacsukát, édesapját, vagyonát, házát. – Brazovicstól a vagyonát. – Noémitől és mától bizalmat. IV. A romantika elemei a műben: – Érzelmek hangsúlyosak – Mesés elemek: Vörös félholddal jelölt kincses zsák, sziget – Elvágyódás a valóságból: városból a szigetre – A valóságtól távol eső dolgok megjelenése: Ez a sziget, hiszen nem tartoznak egyik országhoz sem, nincs értéke a pénznek, ráadásul a társadalomból nem lehet csak kivonulni, ahogy T. Mihály tette. – Részletes tájleírások: A sziget bemutatása, a Duna leírása, illetve téli Balaton leírása. V. Központ kérdések a műben: a, boldoggá tehet-e a pénz? A mű tanulsága szerint nem, hiszen T. Mihálynak hiába volt sok pénze, ha boldogtalan volt. b, Meglehet-e tisztességes úton gazdagodni? A mű szerint nem, hiszen Mihály vagyonának alapja nem a munka volt.
Brazovics tönkretételével bűnt követ el, emiatt azonban nincs lelkiismeret furdalása. Ismétlődő motívumok pénz hold (zsákon, Holdvilágnál Noémi és Timár szerelme, a Duna jegén Timár) malom ( Szt.
(Hasonló motívum jelenik meg Petőfi János vitéz ében, amikor a főhős nem képes a zsiványok rablott kincsével megoldani sorsát. ) Timár számára az emberek hálája, köszönete csak fokozza szégyenét, bűntudatát, s a világ bűnössége sem változtat ezen. Timár idealista, képzete szerint a tisztesség, becsület csak az egyszerű emberek, a szegények sajátja vagy azoké, akik nem ebben a világban, nem a társadalomban élnek. A regény elején Tereza mama fogalmazza meg a Senki szigetének törvényeit, melynek sarokpontja, hogy itt nincs pénz, nincs tulajdon, ez a világ "mentes a civilizáció ártalmaitól". A regény főhőse sorsának megoldódása csodaszerű. A végső kétségbeesésében öngyilkosságra készülő Timárt legnagyobb ellenségének halála menti meg. A rianás természeti csoda. A természet mint igazságot szolgáltató erő Jókai más regényeiben is felbukkanó motívum. A természet "beavatkozása" azonban nem végzetszerű, inkább az isteni gondviselés megnyilvánulása. A természet tökéletessége Isten igazságosságának és tökéletességének a jelképe az emberi társadalommal, a civilizációval szemben.
A lány hálából hozzá megy, de szerelmet sosem tudott neki adni, Tímea Kacsukába volt szerelmes. Mihály egyre többet látogatott a Senki szigetére, ahol Noémi szerelme várta őt, gyermekük is született. A sokat vívódó Tímár Mihály végül színt vall a szigeten, és Teréz mama halála után döntenie kell. Athalie megnehezíti Tímár dolgait, megmutatja a Szent György kép mögötti rejtekhelyet. Látja onnan Tímea szobáját, amint Kacsukával beszélget és kiderül, hogy hűséges lesz mindig. Feldúltan menekül a Balatoni házba helyzete kilátástalan volt. Krisztyán Tódor váratlanul rátör, és követelőzni kezd: pénzt, ruhát, mindent. Mihály kidobja, ám Tódor elvitte Tímár ruháját, tárcáját, majd menekülés közben be szakad alatta a Balaton jege. Mindenki azt gondolja, hogy Tímár Mihály halt meg, így lépett ki korábbi életéből. Tímea hozzá ment Kacsukához, és ezt nem tudta elviselni Athalie, ezért meg akarta ölni a lányt. Nem sikerült neki, és egy levél (ami a rejtekhely titkáról szól) leleplezi őt. Athalie utolsó tör döfése az volt, hogy elmondja, hogy a rejtekhely titkát csak Tímár Mihály tudta.
Keletkezés: 1872, a kiegyezés utáni időszak nagy regénye (1867) Téma: Timár Mihály meggazdagodásának útja és lelki őrlődése két nő között. Cím: Két jelképes értelme van, arany szíve van és utal a meggazdagodásra. A parasztok nevezik először Arany embernek. Szerkezete 5 fejezetből áll. Expozíció: a táj bemutatása (vaskapu), a Szent Borbála nevű hajó utasainak megismerése, a Senki szigete bemutatása Bonyodalom: Timár megtalálja Ali Csorbadzsi kincsét, innentől kezdve végigkövetjük Timár gazdagodásának útját és kettős életét, Komárom -Tímea és Senki szigete- Noémi közt. Kibontakozás: Timár kettős élete, Brazovics élete, Kacsuka és Athalie története, Krisztyán Tódor kalandjai Tetőpont: Krisztyán Tódor fenyegeti Timárt, hogy leleplezi Megoldás: Timár elhiteti mindenkivel, hogy meghalt és a Senki szigetére menekül. Tímea azonban egész életében őrlődik, mert Timár él gyanítása szerint.