Osztja e véleményt a fentebb nyilatkozó Horváth Gábor is, aki hozzátette: tudományos vizsgálatok is igazolták, hogy a kétnyelvű iskolák tanulói jobb érettségi eredményeket érnek el, mint a nem kétnyelvű osztályokba járók. Szintén erre a megállapításra jutott a téma egyik legjelesebb hazai kutatója, Vámos Ágnes is. Az ELTE Neveléstudományi Intézetének professzora régóta foglalkozik a kétnyelvű oktatással. 2017-es akadémiai értekezésében arra világított rá: az országos kompetenciamérések eredményei szerint 6. évfolyamon nincs jelentős különbség sem a matematika, sem a szövegértés terén, ám a 10. évfolyamon a kétnyelvű iskolák tanulói szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint az országos átlag. A szakértő 2007-ben az érettségi eredményeket is részletesen megvizsgálta, és akkor az látszott, hogy a 3, 63-as országos átlaghoz képest sokkal jobb, 4, 11-es átlagot értek el a két tanítási nyelvű iskolák diákjai. Az idegen nyelvű érettségi vizsgaeredmények a történelem vizsgatárgyban kevésbé, a matematikában jobban meghaladták az országos átlagot – állapította meg a professzor asszony, aki szerint nem igazolt, hogy a kétnyelvű oktatás veszélyeztetné az anyanyelvi kompetenciafejlődést.
A budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, egri Neumann János Középiskola és Kollégium és szintén budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola vezeti a HVG alapítványi középiskolákról készített 2018-as rangsorát. A HVG 2018-as, alapítványi iskolákról készített rangsorának élén a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakképző Iskola áll, de a legjobbak közé közé került a szintén budapesti Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola és az egri Neumann János Középiskola és Kollégium is. Rang (két tanítási nyelvű iskolák) Intézmény 1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakképző Iskola (Budapest) 2. Neumann János Középiskola és Kollégium (Eger) 3. Lauder Javne Zsió Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest) 4. Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakközépiskola (Budapest) 5. BME által alapított Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest) Milyen szempontok alapján áll össze a rangsor?
Az Emmi lapunkhoz eljuttatott adatsora szerint ma országszerte 286 intézmény végzi két nyelven a nevelést, összesen 344 különböző helyszínen. Ezek közül 124 általános iskola, 58 gimnázium, 22 szakgimnázium, 1 szakközépiskola, 81 intézmény pedig óvoda. Azt, hogy milyen tárgyat oktathatnak idegen nyelven, a tantervi előírások szabályozzák: alsó tagozaton például ének-zene, vizuális kultúra vagy testnevelés tanulható célnyelven, ötödiktől ehhez jöhet a történelem vagy az informatika is. A 7. évfolyamtól felfelé a természettudományos tárgyakat, mint biológia, földrajz, fizika, kémia és matematika is idegen nyelven tanulhatják a diákok, a szakközépiskolákban pedig szakmai tantárgyakkal is bővül a kör. – A két tanítási nyelvű iskolákból kikerülő tanulók már képesek arra, hogy a felsőoktatásban szaktárgyakat, szakmai anyagokat idegen nyelven tanuljanak, nehézséget ez nem jelent számukra, a természet- és társadalomtudományok különböző területein már rendelkeznek szakmai szókinccsel is – hangsúlyozta a szaktárca.